Újraélesztési eljárások
Az egyetlen helyes mesterséges lélegeztetési mód a „szájból orrba, orrból szájba” eljárás. Ennek alkalmazásához először úgy kell elhelyezni a beteg fejét, hogy az áll és az alsó állkapocs a lehető legjobban megemelkedjen (á. 1, 1. rész). El kell távolítani a szennyeződést (sár és hasonlók), a műfogakat (protéziseket) a beteg szájából, és ügyelni kell arra, hogy a nyelve ne csússzon hátra, és ne zárja el a légutakat.
A műlélegeztetést úgy végezzük, hogy amennyire csak tudunk, friss levegőt szívunk be, majd a beteg szájába - orrába „befújjuk” (ábr. 1, 2. rész). A fertőzés elkerülése érdekében egy vékony zsebkendőt helyezhetünk a beteg szájára. A kifújt levegőben még elegendő oxigén van a sérült számára. A műlélegeztetés végzése mellett enyhe ritmusban a beteg mellkasát a szív környékén nyomni kell (ügyelve arra, hogy a bordák ne törjenek el!), hogy a szívből kiszorított vérrel segítsük a vérkeringést. Amikor ellazítjuk a mellkast, a szív ismét megtelhet vérrel, és így a műlélegeztetést és a szívműködést egyszerre biztosítjuk. Ezt addig kell folytatni, amíg a beteg magától nem kezd lélegezni, és a szíve újra nem indul (ábr. 1, 3. rész), illetve amíg meg nem érkezik az orvos.
ÁBRA 1
A nem maró anyagokkal okozott mérgezés helytelen vagy túlzott mennyiségű gyógyszerek, gombák és a paratífusz-csoport baktériumaival szennyezett élelmiszerek fogyasztása következtében alakul ki.
Ha ilyen mérgezés lép fel, először és legsürgősebben a beteg gyomrát és beleit kell kiüríteni. Az üres gyomorból a folyadék 10 m perc alatt juthat a belekbe, a szilárd anyagok pedig minőségüktől és mennyiségüktől függően 1-6 óra alatt. Ha a beteg eszméleténél van, azonnal meg kell itatni körülbelül két evőkanál orvosi szénnel (a gyógyszertárakban kapható; egy pohár ásványvízben elkeverve, de sima víz is lehet). Ezután a beteget hányásra kell ingerelni (a garat felső falának megcsiklandozásával egy kanál nyelével). Függetlenül attól, hogy a hányás sikerült-e, 3-4 m perc múlva ismét 2 evőkanál orvosi szenet kell adni a betegnek vízzel. Mindenképpen orvost kell hívni, vagy a beteget kórházba kell szállítani.
Mérgezés maró (kausztikus) anyagoktól. A mérgezés kétféle maró anyagtól keletkezhet: savaktól és lúgoktól.
Lúgoktól (marónátron, szóda, lúgos só) a nyálkahártya a szájon, a nyelven, a szájban, a nyelőcsőben, a gyomorban darabokban leválik, a kifolyó nyál rendszerint véres, tapintásra pedig síkos. Az ajkak és a nyelv megduzzadnak, fájdalom jelentkezik a garatban, a nyelőcsőben és a gyomorban, görcsök és hányás lépnek fel. A lúgtól megsérültnek citromos vagy ecetes vizet kell adni (1-2 evőkanál ecet 5 dl vízben) vagy 3%-négyszázalékos bórvizet, majd tejet vagy 1-2 evőkanál étkezési, ehető olajat.
A savmérgezés jelei a szájban: a nyálkahártya felmaródása és égése (a kénsav fekete, a sósav fehér, a salétromsav sárga égési sérüléseket okoz). A kifolyó nyál tapintásra érdes, és savanyú ízű.
A betegnek erős gyomorfájdalmai vannak, görcsei és hány. Tejet, olajat vagy fehérjét (tojást) kell adni neki, mindegyiket kevés vízzel hígítva. Ezután adjunk neki 1-2 evőkanálnyi (teáskanálnyi) pörkölt magnéziumot fél pohár vízben feloldva, hogy kis kortyokban igya meg. Maró anyaggal mérgezett személyeket szigorúan tilos hányásra ingerelni.
Fontos! ha vér van abban, amit a beteg kihányt, tilos tovább hánytatni!
Elsősegély áramütés esetén
A sérültet el kell szabadítani az áramkörből. Ha lehetséges, az elektromos vezetéket azonnal le kell választani az áramkörből kapcsolóval, a biztosíték eltávolításával vagy a vezeték megszakításával. A megszakítást csak szigetelt szerszámmal szabad elvégezni, például egy darab száraz fával, vagy végső esetben száraz nyelű baltával, illetve szigetelt nyelű fogóval.
Különleges esetekben rövidzárlatot kell létrehozni. A mentőnek feltétlenül ügyelnie kell saját kezének és lábának szigetelésére, ezért valamilyen szög nélküli deszkára, száraz rongyokra vagy székre kell állnia. Kezét például kabátja ujjával, száraz kendővel, gumikesztyűvel vagy nejlonkesztyűvel kell védenie.
A mentőnek a sérült alá szigetelő alátétet kell helyeznie, például száraz deszkákat vagy fémrészek nélküli faeszközt, száraz kendőket, PVC lemezeket. A legjobb, ha a sérült maga ugrik el, és egyúttal megszabadítja magát az árammal való érintkezéstől, vagy ha a mentő úgy emeli fel a sérültet, hogy előzőleg saját magát elszigetelte a földtől. A sérült megérintése csak akkor megengedett, ha a szigetelés kifogástalan. A sérült ujjait egyenként és óvatosan kell eltávolítani az érintkezéstől, és egyúttal száraz kendővel vagy más textíliával be kell csavarni.
Ha a lecsupaszított vezeték a sérült köré tekeredett, akkor a vezetéket szigetelt kézzel meg kell szakítani, és az áram alatt álló vezeték végét rögzíteni kell, hogy ne okozhasson további baleseteket.
A mentést természetesen azonnal és feltétlenül meg kell kezdeni, a sérültet nem hagyhatjuk segítség nélkül. Az áram kikapcsolása után a sérültet vízszintes helyzetbe kell fektetni, ruházatát meglazítani, a felsőtestéről teljesen eltávolítani, biztosítani számára a fényt és a tiszta levegőt. A sérült feje nem lóghat lefelé, hanem kissé meg kell emelni, és valamit a feje alá kell tenni (pl. összehajtott kabátot).
Ha a sérült eszméletlen állapotban van, feltétlenül meg kell kísérelni az újraélesztést.
Ellenőrizni kell közben a sérült száját és orrlyukait, hogy átjárhatók-e a levegő számára. El kell távolítani a nyálat, az ételmaradékokat és a protézist. Tilos folyadékot a szájba önteni. Ha a sérült nem lélegzik, azonnal mesterséges lélegeztetést kell kezdeni. Az újraélesztést a talpak dörzsölésével, beöntéssel vagy a mellkas és a has felváltva történő, meleg, ill. hideg vízzel való öntözésével lehet segíteni, de közben a mesterséges lélegeztetést nem szabad megszakítani. Ha a sérült magához tér, továbbra is gondozni kell, és nem szabad magára hagyni. Adni kell neki valamilyen meleg italt (kávét, teát, alkoholt stb.), de félig fekvő helyzetben kell maradnia.
Tapasztalat szerint a könnyű és helyi sérüléseket ideiglenesen figyelmen kívül lehet hagyni (később orvosi ellátást kell biztosítani), azonnal orvosi segítséget csak a vérző sérülteknek kell nyújtani.
Forgácsok, fűrészpor, porszemcsék. A port, forgácsot vagy rovart a szemből úgy távolíthatjuk el, hogy lehúzzuk az alsó szemhéjat, és tiszta gézzel vagy zsebkendővel kitöröljük. Ha az idegen test a felső szemhéj alatt van, akkor a felső szemhéjat középen meg kell fogni, és előre, az alsó szemhéjra kell húzni úgy, hogy a szempillák érintsék a felső szemhéj belső felületét. Ha így sem sikerül eltávolítani az idegen testet, nem szabad tovább próbálkozni, hanem a sérült szemet be kell kötni, és orvosi segítséget kell kérni.
Az orrnyílásba került idegen testet úgy kell megkísérelnünk eltávolítani, hogy a másik orrnyílást befogjuk, és erősen az orrunkba fújunk. Ha ez így sem sikerül, orvosi segítséget kell kérni.
A fülbe került idegen testek eltávolítását orvosra kell bízni, mert az eltávolítás kísérlete során megsérthetjük a dobhártyát. Ha valamilyen rovar jutott a fülbe, egy (kis) kanálnyi olajat, olvasztott vajat vagy vizet kell a fülbe önteni (fekvő helyzetben), és 10-15 m percig benne tartani.
A légcsőbe került idegen testet próbáljuk úgy eltávolítani, hogy megkérjük a sérültet, lélegezzen mélyeket, és közben lassan ütögessük a hátát a lapockák között. Ha a légcsőben rekedt tárgy nem éles, adjunk a sérültnek vizet, majd kenyérbelet (mecsu) és pépes ételeket. Ilyen esetekben tisztító szereket adni tilos. Orvosi ellenőrzés szükséges.
A köröm alá került tüskét csak akkor szabad megpróbálni eltávolítani, ha a kint kiálló rész elég hosszú ahhoz, hogy csipesszel vagy zsebkendővel megfogható legyen. Ha az eltávolítás sikerült, akkor a sebet hagyni kell kissé vérezni, majd jóddal bekenni és bekötni.
A sérült elszállítása
A sérült elszállítása nem könnyű feladat, ehhez szakértelemre, óvatosságra és megfelelő fizikai erőre van szükség. A szakszerűtlen szállítás fokozza a sérült fájdalmát és súlyosbítja az állapotát.
Elsősorban azt kell megállapítani, hogy a beteg olyan állapotban van-e, hogy elszállítható, és csak akkor szállítható el, ha az elsősegély szabályai szerint ellátták. Az elszállítás előtt csökkenteni kell a vérzést, a sebre kötést kell tenni, a törött végtagokat pedig rögzíteni kell.
Ha a kórházhoz vezető út hosszabb, a sérültet lehetőleg teával vagy kávéval kell felfrissíteni. Alkohol (konyak stb.) adását kerülni kell. Szállítás közben a sérültet folyamatosan figyelni és ellenőrizni kell, és ha a kötés vagy az immobilizációs rögzítés meglazul, azt azonnal helyre kell igazítani. Ha eszméletvesztés vagy a szívműködés gyengülése lép fel, megfelelő újraélesztési módszereket kell alkalmazni.
Az elszállítás módja mindig a sérülés fajtájától, valamint a mentők számától és az elszállításhoz rendelkezésre álló eszközök fajtájától függ.
A beteg emelését és megtartását megfontoltan, nyugodtan és higgadtan kell végrehajtani. Minden rángatást kerülni kell. A sérült ruházata nem lehet összegyűrve, és amikor emeljük, arról az oldaláról kell emelni, amelyik nem sérült.
Segédeszköz nélküli szállítás
Szállítás csak egy mentővel. Ha a sérült tud járni, a mentőnek hátulról kell megragadnia, és így segítenie kell neki. Ha nem tud járni, vagy eszméletlen állapotban van, úgy kell szállítani, hogy a mentő leguggol mellé, az egyik karját a hónalja alá teszi, a másikkal a térde alatt fogja meg, felemeli és viszi.
Szállítás két mentővel. A járni tudó sérültet két oldalról kell támogatni. Ha nem tud járni, de eszméleténél van, akkor kapaszkodjon a hordozó mentőkbe. Az eszméletlen sérültet úgy kell szállítani, hogy az erősebb mentő a hónalja alatt fogja meg, és a mellkasa előtt összekulcsolja a kezeit, a másik pedig a sérült lábai közé áll, és a térde alatt fogja meg. Egyszerre kell felemelniük és vinniük.
Elszállítás segédeszközökkel
Hordágyon való szállítás. A sérültet óvatosan, fekvő helyzetben kell hordágyra helyezni. Ehhez két személy szükséges, alsó végtagtörés esetén pedig három személy. A mentőknek a sérült egyik oldalán kell állniuk, és egyszerre kell őt megemelniük és a hordágyra helyezniük.
A hordágy emelését, indítását, megállítását és leengedését valamennyi mentőnek egyszerre kell végeznie, de egyszerre nem léphetnek, mert a hordágy megrázkódna. Ha a beteget hosszabb ideig kell szállítani, célszerű a hordágy két oldalára egy-egy övet kötni, amelyet a mentők a vállukra tesznek.
A sérült hordozása kézi eszközökkel. Ha nincs kéznél hordágy, akkor rögtönzéssel készíthetünk hordozóeszközt. Szükség esetén a sérültet létrára, leszerelt ajtószárnyra, asztalra helyezhetjük, és így hordozhatjuk. Ugyanezt megtehetjük takaróval vagy sátorponyvával is. Kézi hordágyat két azonos szélességű zsákból is készíthetünk úgy, hogy az alsó élek mentén két megfelelő hosszúságú lécet helyezünk el. Hordágy hiányában a magánál lévő beteg széken is szállítható. A mentőknek a beteg két oldalára kell állniuk, megfogniuk a szék alsó részét és támláját, és így vinniük.
Az általunk ajánlott elsősegélydoboz tartalma:
Kötözőcsomag, közepes
db. 2
Kötözőcsomag, nagy
db. 2
Kötözőkötés, 10 х 5 m
db. 2
Steril géz 1/2 m
db. 2
Vatta, 25 g
2 csomagja
Lapos géz, 6 x 6 cm-re vágva
a 1 csomag
Vérzéscsillapító kötés
a 1 csomag
Hanzaplast, 4 cm × 1 m
a 1 csomag
Ollók
db. 1
Ollóvédő vászonzsákból
db. 1
Jódampullák
db. 12
Ammóniás kícsica
db. 3
Jegyzetfüzet (40 lap)
db. 1
Elsősegély-útmutató
db. 1