Fontos egészségügyi és biztonsági megjegyzés: Ez egy archív műszaki szöveg, nem érvényes anyagspecifikáció, habarcsprojekt vagy barkácsolási útmutató. Az égetett és oltott mész, a mészpor és a friss keverékek súlyos bőr-, szem- és légzőszervi sérüléseket okozhatnak; a mészoltás sok hőt fejleszt, és fröcskölést okozhat. A rendszer kiválasztását, az aljzat ellenőrzését, a keverési arányokat, a rétegek összeférhetőségét, a beépítési feltételeket, az egyéni védőfelszerelést, a por elleni védekezést és az ártalmatlanítást szakképzett tervezőknek és kivitelezőknek kell meghatározniuk a gyártó dokumentációja és a vonatkozó előírások szerint. A szövegben szereplő történeti felosztás és DIN jelölés nem használható mai tervezési vagy beszerzési specifikációként szakértői ellenőrzés nélkül.
A Savo Kusić új nyilvános ajánlatának nem része a mészárusítás, a vakolatkészítés és a homlokzati vagy kőműves munkák elvégzése. A jelenlegi fókusz a fa ablakok, fa-alumínium ablakok, egyedi ablakok és az ajtók. Ablak- vagy ajtóprojekt esetén elküldheti ajánlatkérés.
Az egyes mészfajták felosztása, jelei és összetétele
Bizonyos mészfajtákat falazóhabarcsok és falvakolatok készítéséhez használnak. Ezeknek a habarcsoknak nehezen hígíthatónak, de könnyen és biztonságosan felszerelhetőnek kell lenniük, valamint meg kell akadályozniuk a víz és a hő behatolását a kikeményedés után, ugyanakkor vízgőzáteresztőnek kell lenniük. Az egyes mészfajták összetétele és tulajdonságai rendkívül változatosak. A régebbi felosztás szerint (DIN E 1060) a következőket különböztetjük meg: levegőn megkeményedő mészfajták (közönséges mész, dolomitmész és karbidmész), olyan mészfajták, amelyek a kezdeti levegőben történő kikeményedést követően víz alatt megkeményednek (hidraulikus mész, erősen hidraulikus mész, római-mész).
A közönséges mész a lehető legtisztább kalcium-karbonátból készül; mészpépben való kioltás után fehér színt vagy enyhén színes tónust mutat.
Dolomitmész dolomitmészkövekből készül; általában valamivel lassabb kioltást mutat; tiszta fehér vagy halvány színű.
_A hidraulikusan keményedő mésztípusok oldható aktív kovasavat, alumínium-oxidot és vas-oxidot tartalmaznak.
Római mész egy erősen hidraulikus mész, amely korán kezd keményedni.
Air lime rögös mészként (gyors, csomós oltott mész), őrölt égetett mészként, mészpasztaként, lime tésztaként és égetett mészként kerül a piacra.
Hidraulikusan keményedő mész rendszeresen por formájában kerül a piacra; csak részben lehet eloltani. A római meszet nem lehet eloltani.
A porral oltott mészmust - a csomósodás megakadályozása érdekében - oltatlan összetevőket (CaO és MgO) tartalmaz. Ez a körülmény nagyon fontos a feldolgozás szempontjából, mert a feldolgozás előtti oltott meszet a keverés során utólag kell oltani, ha el akarjuk kerülni a falak szépségének hibáit. A mésztermelőknek gondoskodniuk kell a feldolgozási előírásokról.
Gipsz felhordása simítóval kőfalra
Bizonyos típusú mész- és mészhabarcsok megmunkálhatósága
A mészhabarcsok, és különösen a közönséges mészből készült habarcsok sokkal ragadósabbak a cementhabarcsokhoz képest, és a beépítés során azonos keverési arányt alkalmaznak. Ezért a falon megmunkálható vakolat előállításához a mészvakolat kevesebb kötőanyagot igényel, mint a cementvakolat. A mész hozzáadásával készült vékony cementhabarcsok jobbak a beágyazáshoz.
A nagy sebességű keverőkben végzett hosszú ideig tartó keveréssel minden habarcs elkészíthető úgy, hogy kevésbé legyen érzékeny a hígításra és jobban bedolgozható legyen.
A mészhabarcsok tovább tartják a kevert vizet, mint a cementhabarcsok; A száraz tégla gyorsabban távolítja el a vizet a cementhabarcsból, mint a mészhabarcs.
A mészhabarcsokban a kötőanyag mennyiségét gyakorlatilag elsősorban a habarcs bedolgozhatósága alapján határozzák meg. A tiszta, egyfrakciós homok több meszet igényel, mint az agyag többfrakciós homok. Emiatt, valamint az elkészítéshez szükséges nagyobb vízmennyiség miatt az agyagos homokos mészhabarcsok gyakran túl kevés szilárdságot mutatnak.
Mészhabarcsok szilárdsága
Az építőhabarcshoz használt levegőmész bizonyos típusai mindössze néhány kg/cm2 nyomószilárdságot adnak a kockákon, négy hét után gyakran 3 és 6 kg/cm2 között. A megfelelő granulátumú habarcsokhoz hidraulikusan keményedő mészfajták nyomószilárdsága körülbelül 20 kg/cm2 és több.
1. A homok összetételének hatása
A homok összetétele jelentősen befolyásolja a nyomó-, húzó- és hajlítószilárdság nagyságát. A cementhabarcsnál szerzett tapasztalatok alapján összeállított többfrakciós homokok bizonyos típusú gyengén hidraulikus mészeknél nagyobb szilárdságot adnak, mint az egyfrakciós homokok. Ugyanezen tesztek szerint a durva homok előnyei a finom homokkal szemben.
2. Agyag-adalékanyagok hatása homokban
A jelentős mennyiségű agyagot vagy vályogot tartalmazó homokot gyakran használják habarcs készítéséhez, mivel az ilyen homokból kevesebb mészre van szükség a műanyag és könnyen megmunkálható habarcs előállításához. A jó habarcshomok legfeljebb 5% iszapos részecskét tartalmazhat.
3. A mész mennyiségének hatása
A mész mennyiségét a gyakorlatban ritkán határozzák meg a szükséges szilárdság alapján; általában addig adagoljuk a meszet, amíg a habarcs el nem szerzi a feldolgozáshoz szükséges plaszticitást. Magától értetődik, hogy a szilárdság csökken a mész mennyiségének csökkenésével.
4. A víz mennyiségének hatása a
A habarcsban lévő víz mennyisége jelentős hatással van minden erősségre. A víz mennyiségének növekedésével a víz szilárdsága csökken.
5. Kiterjesztett cementhabarcsok szilárdsága
A cementhabarcshoz mész hozzáadása gyakran nem eredményez jelentős szilárdságnövekedést; a cél többnyire beágyazásra alkalmas cementhabarcs, azaz műanyag beszerzése. Ezért a mész hozzáadását a bedolgozáshoz szükséges mértékre kell korlátozni.
6. Lemezszilárdság
Az összes habarcs szilárdsága a próbatestek alakjától és méretétől függ. Emiatt többek között a tömbökön szokásos módon meghatározott nyomószilárdság nem tekinthető a falban lévő habarcs szilárdságára utalónak. Ezen túlmenően a 3. ábra. Az 1 azt mutatja, hogy 2 cm vastagságú mészhabarcs födémeken olyan szilárdságot találtak, amely több mint nyolcszor nagyobb, mint a kocka szilárdsága.
1 ábra – Nyomószilárdság a teszttest magasságától függően
Mészhabarcsok zsugorodása és duzzadása
Amikor a mészzagy vagy mészhabarcs kiszárad és megkeményedik, általában kisebb-nagyobb mértékben jelentős térfogatcsökkenés figyelhető meg. A kikeményedés előtti kezdeti térfogatcsökkenést, azaz a még nagyon képlékeny habarcsot zsugorodásnak nevezzük. A megszilárdult habarcs száradása miatti térfogatcsökkenést zsugorodásnak nevezzük. Ha a szél és a nap, vagy a száraz aljzat hatására a frissen felvitt habarcs gyorsan szárad, süllyedés miatt repedések keletkeznek. Ha a megszilárdult habarcs zsugorodását megakadályozzuk, a habarcsban húzófeszültségek, kedvezőtlen körülmények között zsugorodás miatti repedések lépnek fel.
Az ülepedés és zsugorodás következtében bekövetkező térfogatváltozások különböző mésztípusoknál eltérőek; a habarcs összetételétől is függenek; a zsíros habarcsok jobban zsugorodnak, mint azok, amelyeknek kevesebb vízre van szükségük. A zsugorodási együttható nagy lesz a télen fűtött száraz helyiségekben; ez az együttható sokkal alacsonyabb lesz az időjárásnak kitett habarcsoknál; ugyanígy a szabad térben is vannak eltérések, mert az időjárás befolyásolja a mészvakolatok száradási fokát.
Mészvakolatok térfogatstabilitása
Ha térfogat-stabilitásról beszélünk, akkor nem a fentebb tárgyalt térfogatváltozásokról van szó, hanem a mészhabarcsok tartósságát veszélyeztető további térfogatváltozásokról. Ennek során két feltételt kell megkülönböztetni. Az első a mész felhordására vonatkozik, amelyet kellően el kell oltani, hogy az ábrán látható meghibásodások ne forduljanak elő.2.
A tapasztalatok alapján meg kell követelni, hogy a mész ne friss állapotban kerüljön felhasználásra, ahogy a gyárból származik, valamint, hogy a bekevert mészhabarcsot a beépítés megkezdése előtt kellő ideig a vályúban kell hagyni, hogy utána még az el nem oltott részecskéket is el lehessen oltani.
Ezt követően a térfogat-stabilitási tesztet abban az értelemben veszik figyelembe, ahogyan azt cementek tesztelésekor végzik. Ennek során kiderül, hogy a mész összetétele olyan, hogy hosszú időn keresztül nem jelennek meg repedések, mállás és egyéb elfogadhatatlan térfogatváltozások.
Kép 2 — Nem megfelelően oltott mésszel kapcsolatos habarcskárosodás