Fontos figyelmeztetés: Ez egy történelmi archív szöveg, nem egy kortárs tervezési, kivitelezési vagy biztonsági utasítás. A mérések, jelölések, szerszámkészítés, erők és terhelések leírása nem helyettesíti az érvényes szabványokat, a számításokat, a műszaki dokumentációt vagy a szakképzett szakértő munkáját.
Ez a szöveg nem része Savo Kusić jelenlegi ajánlatának, amely az ablakokra, ajtókra és a kapcsolódó megoldásokra összpontosít.
Kezdő műszaki tanfolyam
Ez a blog elsősorban nem szakértőknek szól, ezért igyekszünk elkerülni a mély elméleti megfontolásokat, gyakorlati tanácsokat és alkalmazható megoldásokat adunk. Vannak azonban olyan ismeretek, amelyek bár az elméleti műszaki tudományokhoz tartoznak, nem kerülhetők meg. Különösen azért, mert ezek szorosan kapcsolódnak a gyakorlathoz, és nagy jelentőséggel bírnak. Egyszerűen a műszaki tudományok “általános iskoláját” építik. Közülük a mérés a legfontosabb, és innen származik a »geométer« kifejezés (egy olyan szakemberre utal, aki tudja, hogyan kell pontosan megmérni a föld felszínét).
Az olvasó többször is találkozik a figyelmeztetéssel:
hármas mérték,
egyszer vágva!
Helyes és sikeres munka az előző szabály alkalmazása nélkül csak véletlenül történhet.
A pontos mérés alapfeltétele a mérőberendezés megfelelő ismerete, legmegfelelőbb választása és alkalmazása, ha van ilyen, vagy megfelelő cseréje másra (1 kép).
SLIKA 1
Kisebb hosszúságok mérésére többnyire összecsukható mérőt használnak (1a kép). Fából vagy fémből készül. Nagyobb, hosszabb anyagok mérésekor a mérést körültekintően kell végezni, mert a mérő egyes részeinek elégtelen szintezése (nyitása) rövidebb mérést eredményez.
A mérő módosított formája egy acél mérőszalag (1b ábra). Előnye, hogy az egyik vége 90°-os szögben meg van hajlítva, így a mért szakasz végén akasztható, és így csak egy személy tudja megmérni a 1-2 metra hosszát.
A pontosabb mérésekhez tolómérőt kell használnunk (1c kép). Külső, belső és mélységmérések mérésére használható akár több deciméterig. A nóniusz (mozgó skála) lehetővé teszi számára, hogy tizedmilliméteres pontossággal mérjen. Kilenc főbb milliméteres felosztása van. A nóniusz nulla osztásánál egész millimétert olvasunk, ott pedig, ahol a nóniusz osztásai egybeesnek (vagy a legközelebb vannak) az egyik milliméteres osztással, a megfelelő tizedmillimétereket.
A mikrométer nagyon pontos mérésekhez használható (1d kép). A mérni kívánt tárgyat a mikrométer mérőszondáinak kemény pofái közé helyezzük, és addig forgatjuk a mikrométer dobját, amíg a mérőszondák enyhén hozzá nem nyomódnak a tárgy felületéhez. Ezután az orsón a lineáris osztáson milliméteres (még látható) értékeket, a nóniuszon pedig a századmilliméteres értékeket olvastuk le.
A mérőműszerekkel csaknem ugyanolyan fontosságúak a rögzítésre vagy vezérlésre használt műszerek is (2 kép). Közülük a legfontosabb a szög – kacsintás (2e kép). Ez a hangszer L betű alakú, azaz a függőleges rész derékszögben rögzítve van az alaphoz. Időnként ellenőrizni kell a derékszög pontosságát. Fából és fémből is készül. Az alapja szélesebb, és vonalzóként van elhelyezve a mért tárgy széléhez.
SLIKA 2
Az állítható szögmérő, a lejtésmérésre és a szögszabályozásra használt műszer (2f kép) szintén fontos eszköz. Ezzel a “szögek” átvihetők, a műszer mellé helyezett szögmérővel pedig szögértékek mérhetők. Ennek a hangszernek a nyelvének hegye pontosan 45 fokos szögben van megmunkálva, így könnyedén be tudja állítani a derékszög leggyakrabban használt felét. Mélység és szélesség mérésére is használható.
A fém “hat” (kép 1g) skálázó a hossz pontos mérésére szolgál, aminek az az előnye, hogy a rögzített hossz többször is alkalmazható. Ezért is nevezik skála iránytűnek. Ha egy hosszabb mértéket több kisebb részre kell osztani, ez a legjobb eszköz.
Similar az iránytű jeladó külső mérések rögzítésére (1h kép). A belső mértékek mérésére és rögzítésére, azaz a nyitást ugyanaz az iránytű szolgálja ki, csak teljesen nyitva (1i kép). Egy párhuzamos vonalzó (kép 2j) a hosszúságok mérésére, felvitelére és jelölésére szolgál. A szöghöz hasonlóan a munkadarabhoz rögzíthető. A fület kihúzva és jelölőcsappal a kívánt méretre rögzítve párhuzamos vonal húzható.
Végül nagyon fontos, hogy a fa vagy műanyag vonalzó mellett legyen acél vonalzó (pl. nem vágható késsel, mert fennáll a vonalzó elvágásának veszélye), jelölőtű és lyukasztó fémmel történő megmunkáláskor, azaz a Kirner által.
Egy mérőeszköz gyártási folyamata több alkalmazással
Ezek csak a legfontosabb mérőeszközök, de ha megvannak, akkor a mérőműszerek hiánya miatt nem lesz befejezetlen dolgunk. Ha nincs lehetőségünk ennyi mérőműszer beszerzésére, akkor egy egyszerű és olcsó univerzális mérőeszközt készítünk, amivel hét mérési műveletet lehet elvégezni (3 kép).
SLIKA 3
Van egy vastagabb szögmérő 360°-ig plexiből (celluloidból), és egy vonalzót ugyanabból az anyagból. Az alsó saroktól kezdve -90° (270°) mérjen 45°-ot mindkét oldalon, majd a mért oldalaktól a szögmérő közepéig vágjon egy szegmenst. Az így kapott kivágás közepére egy vonalzót ragasztunk, amely most két egyenlő részre osztja a 90° szöget és alkalmassá teszi a 45° szög mérésére. Korábban a szögmérő jobb oldalán végezzen egy kis vágást 140°-os szögben.
A gyártási műveletek ütemezése a következő: 1. A négyzetből kivágtunk egy 2x45°-os szakaszt. 2. A vonalzó élét a nulla osztás oldalára állítjuk úgy, hogy az egybeessen a szögmérő középpontjával. 3. A vonalzón a négyzetet teljes hosszában levágjuk. 4. A vonalzót a szögmérőre ragasztjuk. 5. Vágunk egy 140°-os szakaszt. 6. Fúrjuk ki a lyukakat. 7. Élesítse ki a vonalzó végét 15°-ra.
A vonalzó végét nagyobb, több centiméteres értékeknél 15°-os szögben élesítjük. A közepét ék formájában kivágjuk, és az egyik oldalon milliméteres osztást készítünk az átmérő mérésére. Vagy a fúró átmérőjének szabályozásához lyukakat fúrunk a vonalzón (pl. 2,3,4,5 mm stb.). A vonalzó élét a centiméteres osztás kezdetének oldalán kell a szögmérő közepére helyezni. A szögmérőből 45°-os vágás helyén levágunk egy részt úgy, hogy a vágási vonal egybeessen a vonalzón lévő teljes osztással. Ezek után már csak a vonalzót kell a szögmérőre rögzíteni, és már kész is az univerzális mérőeszköz.
Ez a kis eszköz hét különböző feladatra képes. A lécek, táblák, kartonok stb. tetejének 45°-os szögben történő megjelölése mellett a vonalzó végén 15°-os szögben is jelölhetünk. A 180° szögmérő feladata a szögek meghatározása. A szerszám elforgatásával min vonalzót kapunk. Az oldalsó 140° bevágás a fúrószárak hegyeinek dőlésszögének szabályozására szolgál. Az 140° szöge nagyobb, mint a fúróhegyek átlagos dőlésszöge, így méréskor kisebb szögek is közelíthetők.
Az eszköz használható kör alakú objektumok középpontjának megkeresésére is. A 90-120° elforgatásával és a 2-3 vonal húzásával meg lehet határozni a középpontot. Az egyenes vonalzón lévő centiméteres osztás egymástól függetlenül használható a hosszúságok mérésére, míg a középső kivágás (vagy növekvő átmérőjű furatok) milliméteres osztása a hengerelt anyagok átmérőjének mérésére szolgál.
A jelölésről
A ceruzával vagy tűvel húzott vonalnak mindig a méretben kell lennie, vagy kissé a vágandó darab oldalához. A leeső részt meg kell karcolni. A fa megjelölésére speciális, fához való lapos ceruzát használunk, amelyet élesíteni kell, de nem élesíteni. Golyóstoll is használható.
Ha vonal helyett pontot jelöl ki, a jelölés két keresztezett keresztvonallal történik. A munkadarabra húzott mérési vonalak valamivel hosszabbak legyenek a kívánt értéknél, és ahol a két mérés érintkezik, metszi egymást, ott a vonalak keresztezik egymást.
Végre ismét itt a fő szabály: mérj háromszor…
Ismerjük meg a ferde vágás sablonját is (ábra).2k) amely lehetővé teszi a lécek szögben történő vágását vagy levágását minden mérés nélkül15°,30°,45° i60°. Ez egy nyitott dobozszerű szerszám, amelynek oldalán hornyok vannak. Az oldalak keményfából készültek, ahol nagyon pontos jelölés után a leggyakrabban használt szögekben hornyokat vágnak. A munkadarabot a szerszám közepén lévő nyílásba helyezzük, rögzítjük és nehézség nélkül vágjuk a kívánt szögben.
Három tény, amit érdemes megjegyezni:1angol hüvelyk, sol=2,54 cm;1láb =30 cm;1font =450úr
A terhelésről
Amikor már tudjuk, mit akarunk elkészíteni, és tudjuk, hogyan határozzuk meg a méreteket, akkor azt is át kell gondolnunk, milyen terhelést kell kibírnia az általunk készített cikknek. Ezért szükséges megismerkednünk az alapvető terhelési esetek elnevezéseivel. Annál is inkább, mivel a legtöbb esetben az anyagválasztás a terheléstől függ (ábra).4).
SLIKA 4
Nyomás (ábra4a) lehet statikus, azaz állandó (például a ház tetőszerkezetét tartó tartóoszlopokra ható) vagy dinamikus, amely mozgás közben fellépő erők hatásából ered (például kalapács szegecsre vagy két autó egymásra hatása ütközéskor).
Kihúzás, szakadás (ábra4b) a nyomás ellentétes hatása. Ennek klasszikus példája az erő megjelenése a kötélben, amikor megfeszítik. Ugyanez a helyzet a kapu vasalatát tartó csavarral is, aminek anyáját a villáskulccsal egyre jobban meghúzzuk.
Csavarás (ábra4c) kapukulcsra hat, ha zárban forgatjuk, vagy csavarhúzóra, ha keményfába csavarunk egy facsavart. Túlzott terhelés esetén gyakran megfigyelhető a csavar csavarodása.
Kihajlás (ábra4d). A kihajlás nyilvánvaló példája a vívó kardjának kihajlása, amikor a kard hegye eltalálja az ellenfél páncélját. Kihajlás általában akkor következik be, ha egy vékony, hosszú rudat a végein megterhelnek, pl. a tetőszerkezet tartógerendáinak esete, ha vékony gerendákról van szó (a gerenda alsó oldalára ugyanaz az erő hat, mint a felső oldalra). Fontos azonban megjegyezni: sokszor az a benyomásunk támad, hogy az erők csak az egyik irányból hatnak, de a támasz ellenállása miatt valójában a másik oldalról is. Ha például a kötél egyik végét egy fához kötjük, és a másik végét az egyik csapat húzza, akkora erő hat a kötélre, mintha a fa helyett egy másik csapat húzná a kötelet.
Hajlítás (ábra5e). Ha egy erő hat egy vízszintes gerenda egyik végére, amelynek másik vége be van szorítva, az elhajlást okoz. A gerenda hajlítása nagymértékben csökkenthető a megfelelő keresztmetszeti profil kiválasztásával. Gyakran láthatjuk, hogy a fémlemez hajlítását csak úgy lehet elvégezni, ha az egyik végét szorosan befogjuk, a másik végét pedig hajlító erővel fejtjük ki. Kép6bemutatja a különböző fa- és fémprofilok horpadással és hajlítással szembeni ellenállását. A legkisebb ellenállást a felső, lapos léc, a legnagyobbat az alábbi kép szerint készült fémcső és fagerenda mutatja.
SLIKA 6
nyírás (5f ábra). A nyírás leghíresebb példája a fémlemez ollóval történő vágása. A szegecsek pedig nyírásnak vannak kitéve, ami elvághatja őket, amikor a szegecselt lemezek húzó- vagy nyomóerő hatására egymás ellen mozognak. Fontos megjegyezni a statikus és dinamikus terhelést. Az egyik az a teher, ha óvatosan ráállunk a kapára a 70 kg-unkról, a másik pedig az, amikor 2 meter magasságból ráugrunk. A dinamikus terhelésnek kitett elemeket sokkal erősebben kell méretezni.
SLIKA 5
Minden korszerű alkalmazásnál fontosak az érvényes szabványok, a pontos anyagadatok, a terhelésszámítás és a szakképzett szakértő általi ellenőrzés. Az ebből a szövegből származó történelmi példák nem a teherbíró képesség bizonyítékai vagy az építési utasítások.